FORRÁS: Deák János

A madarak táplálását tenyészidőszak előtt egy hónappal az alábbiak szerint változtatom.
Minden reggeli etetésnél kalciumban, állati eredetű fehérjében és vitaminban gazdag eleséget tálalok madaraimnak. Összetétel: mézes tejben áztatott száraz zsömle, lisztkukac, csíráztatott magvak. Ezt dúsítom száraz lágyeleséggel, pl.: CÉDÉ-vel. Ha a madár megtojt általában tíz napos korban átvilágítom a tojást. Erre az időre a kötött (fias) tojást már szépen befutják a vérerek. Ezután csak a kikelést követően ellenőrzöm, hogy hogyan etetnek a szülők. Ettől kezdve az eleséget kiegészítem keményre főtt tojással, reszelt répával, almával.
A fiókák fejlődését naponta szemrevételezem egy elemlámpa segítségével. Ha nincsenek megetetve, ami jákónál, kongónál, kakadunál előfordulhat, inkubátorba helyezem és kézzel, mesterségesen táplálom KAYTEE fiókanevelő tápszerrel. A fiókákat 2 hetes korig 2 óránként etetem (éjjel is). Kettő hetes kor után átállok a 3 órás etetésre és az éjszakait elhagyom. Tehát 5 óra-8-11-14-17-20 és 23 óra az utolsó etetés. Négy hetes kortól 4 óránként kapnak enni. 6-kor kezdek és 22 órakor etetek utoljára. A fiókák gyűrűzését 18-21 napos korban kell elvégezni (hamarabb: leesik, később: nem megy rá). Az inkubátor hőmérséklete frissen kikelt fiókák esetében 37 fok, ezt a madarak növekedésének arányában fokozatosan csökkentem. Amikor a fióka elkezd tollasodni (amazon, jákó, kakadu 5-6 hét), kihelyezem szobahőmérsékletre kartondobozba. Általában 10 hetes korra szépen kitollasodnak, ilyenkor kalitkába kerülnek és már felkínálok nekik lágyeleséget is. Fiókanevelő táppal már csak reggel és este etetek. 12-13 hetes korra általában önállóan esznek, de még sokáig elfogadják a tápszert amit kiskanállal vagy fecskendővel kínálok nekik. Ez azért is jó, mert nem vadulnak vissza.
Ha a fiókákat a szülők nevelik a teljes felnevelés időszakáig a fent felsorolt lágyeleséget kell biztosítani a szülőknek. A fiókákat kirepülésük után a szülők 3-4 hétig etetik még. Egy idő után azonban agresszívvá válnak a kicsikkel, mert vetélytársat vélnek felfedezni bennük. Ilyenkor azonnal le kell őket választani, mert
képesek kárt tenni bennük. Sok esetben a szülők hajlandóak még egy fészekaljat felnevelni.


FORRÁS: Lengyel Tibor
Ez az időszak a tojó számára, - illetve később, ha mind a két madár részt vesz a fiókanevelésben, akkor a hím számára is - fokozott terhelést jelent, ezért nagyon fontos a megfelelő táplálás. A tojástermelés időszaka alatt a pár számára mészben, állati fehérében gazdagabb eleséget kell biztosítani. Sőt a fészekrakásra úgy lehet "ösztönözni" a madarainkat, hogy már eleve úgy etetjük őket, mintha már a költési időszak tartana, ugyanis a fokozott állati fehérjemennyiségnek ilyen hatása is van. (ezért nem szabad a költési időszakon kívül a lágyeleséget túlzottan gyakran adni). A táplálásra igazán a fiókanevelés alatt kell odafigyelnünk. Itt érdekes lehet az adott eleség mennyisége is. Hiába tudjuk, hogy mekkora a madaraink táplálékigénye, ezen időszak alatt jóval (2x 3x több) eleséget kell számára biztosítani, mert ellenkező esetben abbahagyhatja a fiókanevelést. Az eleségnek állati fehérjében, zöldségekben, vitaminokban, ásványi anyagokban gazdagnak kell lennie, ha ezek közül valamelyikből nem kapnak a szülõk eleget, azt rendszerint a fiókák sínylik meg. Ezek az eleségek romlandóak, a költési időszakok pedig általában a tavaszi - nyári hónapokra tehetők, ezért a lágyeleséget inkább naponta többször, frissen elkészítve adjuk, és a mageleségből biztosítsuk túlkínálatot.